Többek kérésére írok egy összefoglalót ebben a témában. Felhívom a figyelmet, hogy NEM vagyok orvos, semmilyen egészségügyi végzettségem nincs, minden, amit írok, az saját tapasztalat és autodidakta tanulás eredménye!
Különböző panaszok esetén, ha felmerül, hogy valamilyen étel okozza azt, akkor először is el kell döntenünk, hogy miről van szó. Allergiáról, intoleranciáról, felszívódási zavarról esetleg lisztérzékenységről vagy fruktóz intoleranciáról.
Kezdjük az allergiákkal. Allergia az immunrendszer kóros válasza egy adott anyagra. Allergiát általában az ételekben levő fehérje vált ki, leggyakrabban a tejfehérje, tojásfehérje, szójafehérje, búzafehérje, de a halfélék és olajos magvak is nagyon gyakori allergének.
Allergiának nagyon sok tünete és típusa van, így nagyon nehéz beazonosítani, hogy ténylegesen allergia áll-e a panaszok hátterében. Nehezíti a felismerést, hogy sokszor tesztekkel sem mutatható ki. Az allergiáknak 3 nagy csoportja van:
1. Az IgE mediált azonnali típusú reakciók: ilyen lehet az étel elfogyasztása után perceken belül megjelenő szájduzzanat, ödéma, kiütés, anafilaxiás sokk. Ez vérvételből kimutatható IgE emelkedéssel jár.
2. Középtávú reakciók, az étel elfogyasztása 2-24 órával megjelenő tünetek: ez nem mindig jár kimutatható IgE növekedéssel. Legtöbbször emésztőszervi és bőrtünetek tartoznak ebbe a csoportba (hasfájás, puffadás, hasmenés, reflux, kiütés, vörös foltok megjelenése a bőrön, leggyakrabban arcon), de lehet légzőszervi is, mint a nátha.
3. Késleltetett reakciókat is okozhat az ételallergia, ezek több nappal, akár 1-3 héttel az adott étel fogyasztása után jelentkeznek, általában a légúti hurutok, mint a hosszan tartó nátha, asztma, náthából kialakult, fül-arcüreggyulladások és bőrtünetek (ekcéma) tartoznak ide. Ez a típus nem jár IgE emelkedéssel, így nem is mutatható ki.
A 3 típus együtt és vegyesen is jelentkezhet, azaz lehet valakinek pár órával az allergén elfogyasztása után emésztőszervi tünete és 1-2 nappal később náthája,, ekcémája, ez szintén nehezíti a felismerését. Kimutatni pedig teljes bizonyossággal csak az 1. típusút lehet, vérvétel vagy bőrteszt segítségével.
A biztos megállapításhoz a terheléses-megvonásos diéta a legjobb módszer jelenleg, azaz a gondot okozó ételt elkerüljük minimum 3 hétig (a hosszú távú reakciók miatt ennyi idő legalább kell) és ha tünetmentessé vált a beteg, újra adjuk neki 1-3 napig. (Ha a tünetek 1. csoportba tartoznak és fennáll az anafilaxiás sokk veszélye, csak kórházban felügyelet alatt szabad terhelni! Ha az 1-es és vagy 2. csoportba sorolhatók a tünetek, akkor nem kell napokig terhelni, általában elég egyszer maximum kétszer adni ismét a gondot okozó ételt). Ezek után 3 héten belüli tüneteket megfigyelve, ha azok újra jelentkeznek, akkor kimondhatjuk, hogy arra az anyagra (pl. tejfehérje) allergiás a beteg.
Tünetek, amiket ételallergia okozhat: puffadás, hasmenés, laza nyálkás, esetleg emésztetlen vagy véres széklet, székrekedés, ekcéma, csalánkiütés, szájkörüli pirosság, szájduzzanat, anafilaxia, szájviszketés, atópiás bőr, felső légúti hurutok, állandó betegség (az allergiától legyengült immunrendszer miatt), asztma, viselkedési zavarok.
Az allergiákhoz nagyon hasonló tüneteket okoznak az ételintoleranciák. Egy nagy előnyük, hogy anafilaxiás sokkot nem idéznek elő, így életveszélyes állapotot nem okozhatnak, a többi tünet azonban megegyezik a fent felsoroltakkal, sőt, felnőtteknél gyakran okoznak ízületi fájdalmakat, migrénes fejfájást és depressziót is. Az ételintolerancia úgynevezett krónikus ételérzékenység. Itt IgG mediált reakciók állnak a háttérben és minden esetben késleltetett a reakciók megjelenése, pár órától akár hetekig terjedően. Új nézet szerint az IgG mediált ételintolerancia nem más, mint az ételallergia 2-es 3-as típusa, de nem olvastam igazán utána, így nem mélyednék ebbe bele.
Az intoleranciákat saját tapasztalatom szerint eredményesen ki lehet mutatni a Food detective és a laborban végzett Food tesztekkel, azonban ezt a szakemberek többsége még nem ismeri el. Én nem csak magamon és a két nagyobb fiamon tapasztaltam a megbízhatóságát, de több ismerősöm és barátom is alátámasztotta ezt, ettől még ez szakmailag vita tárgyát képezi az orvosok körében.
Az intoleranciák tehát szintén az immunrendszer kóros válaszai adott fehérjékkel szemben, de ebben az esetben IgG nevű antitest emelkedés jön létre. Ez legtöbbször bélgyulladáshoz vezet, ami fokozza az intoleranciák kialakulását.
A kezelése 3-6 hónapos teljes diéta után úgynevezett ciklusos diétával történhet. Azaz ha a szervezetet tehermentesítettük, utána bizonyos időközönként (ez általában 4-5 naponta egyszer) lehet kis mennyiségben a gondot okozó ételt fogyasztani. Vannak ételek, amiket ritkábban lehet csak, mondjuk 1-2 hetente 1x, egyéni érzékenységtől függően kell kitapasztalni. Ennek az a magyarázata, hogy ilyen ritkán fogyasztva az adott anyag nem okoz akkora IgG növekedés vagy ki se vált kóros immunválaszt, ami így nem váltja ki a gyulladást és nem terheli a szervezetet. A kezelésben nagyon fontosnak tartom a jó minőségű nagy mennyiségű probiotikum szedését, legalább 3 hónapos kúrát, de inkább 2x3 hónapot javasolnék, szintén saját tapasztalat alapján.
Az intoleranciánál kell megemlítenem a gluténérzékenységet és a búzaallergiát.
A gluténérzékenységet sokszor keverik a lisztérzékenységgel. A gluténérzékenység NEM lisztérzékenység, 'csak' a glutén fehérjére adott IgG emelkedés! Szintén gyulladást okozhat és a tünetek is megegyezhetnek a lisztérzékenységével, de ez nem egy az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, mint a cöliákia, azaz a lisztérzékenység! Jelenleg még nem tudni, hogy a gluténérzékenység gyógyítható-e, sokak szerint az nem életreszóló betegség, de sokkal több embert érint, mint a cöliákia, ezzel megmagyarázhatatlan tüneteket okozva az egyénnek.
A búzaallergia és a búzafehérje-intolerancia pedig CSAK a búza fehérjére (nem a gluténtartalmára) adott kóros reakció, ez esetben nem kell a glutént kerülni, csak a búzát, más gluténtartalmú gabonák szabadon fogyaszthatóak, ha azokra nem lép fel allergiás reakció!
A felszívódási zavarokhoz tartozik a laktózintolerancia és a fruktóz malabszorpció és fruktóz intolerancia.
A laktóz azaz tejcukor emésztési probléma általában csökkent enzimműködés következménye, a tejcukor nem tud lebomlani a bélben, ezért erjedni kezd ott, kellemetlen gázok termelődnek. Puffadást, hasmenést okoz elsődlegesen. Vannak fokozatai, pl. van, aki meg tud inni 2 dl tejet gond nélkül, de 3dl már tünetet okoz, van, akinek 1 túró rudi elfogyasztása is sok. Ezt is egyénileg kell kitapasztalni, viszont a lactase tabletta (tejcukorbontó enzim) segítségével a legtöbb esetben fogyaszthatóak a tejtermékek és már minden nagyobb boltban kapni laktózmentes tejtermékeket is.
A fruktóz malabszorpció a gyümölcscukor emésztésének a zavara, a fruktóz nem szívódik fel a vékonybélben és a vastagbélben a laktózintoleranciához hasonló tüneteket okoz. Oka lehet a fruktóz szállító fehérje hiánya vagy csökkent működése, avagy a bélbaktériumok kóros elszaporodása. Tünetei megegyeznek a laktózintolerancia tüneteivel, puffadás, hasi fájdalmak, híg, sárgás színű, hasmenős székletek. Ilyenkor minden fruktózt tartalmazó ételt (nem csak gyümölcsök, zöldségek, lekvárok, de a sima cukrot, nádcukort, mézet tartalmazó ételek is) kerülni kell, illetve annyit szabad belőlük fogyasztani, amennyi nem okoz gondot. Legtöbb esetben dietetikus segítségével beállítható a diéta. Szőlőcukor, xilit, eritritol, rizsszirup alkalmasak az édesítésre ilyen esetben.
Most már kapni a Xylosolv nevű kapszulát, amelynek segítségével kicsit több fruktóz tartalmú étel fogyasztható, 1 kapszula 6gr fruktóz lebontására alkalmas. Mi tegnap teszteltük, 1 banánt (12gr fruktóz) ettek meg a fiúk 1 kapszulával és nem okozott tünetet (korábban igen).
A fruktóz intolerancia egy nagyon ritka örökletes betegség, itt a fruktózbontó enzim hiányzik. Ez nagyon komoly és szigorú, életen át tartó diétát igénylő betegség.
Fontos, hogy a fruktóz malabszorpció NEM fruktóz intolerancia! A Xylosolv csak malabszorpcióban használható a tájékoztatója szerint!
Végezetül pedig jó tudni, hogy minden felszívódási zavar, a gluténérzékenység, lisztérzékenység, fruktózmalabszorpció és laktózintolerancia okozhat tartós vérszegénységet, vashiányt, vitaminhiányt és ezen hiányállapotok miatt kialakult másodlagos betegségeket is, egy komolyabb kivizsgálásnál érdemes ebben az irányban is vizsgálódni.
Íme a recept:
