"Ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Lehetőségnek arra, hogy tisztábban láss, és ezáltal erőteljesebben birtokold az életedet, mint eddig. Megértsd, mi a jelentősége annak, hogy te is itt vagy a földön."

Kornis Mihály

2012. május 18., péntek

MR eredmény

Ide még tartozom ezzel a poszttal, úgyhogy tömören megírom.
Dani szuper kisfickó volt, szó nélkül helytállt, se a szúrásnál nem sírt, sem azért nem nyafogott, hogy éhes, pedig délután 1-ig nem ehetett-ihatott. Nem félt és magához képest türelmes is volt, az orvosokkal együttműködő, csak csodálattal tudok gondolni arra, milyen erős, okos gyerek.

Lényegében nem változott a daganat, úgyhogy nagyon örülünk. Részletesebben ez úgy van leírva, hogy három különálló góc van, amiből az egyik talán kicsit csökkent, a másik nem változott, a harmadik egy kicsit nőtt. Összességében nincs teendő, 1 év múlva kontroll.
Amikor mindenen túl voltunk, Dani kifele jövet megkérdezte, hogy "akkor soha többé nem kell műteni a fejem"? Az orvos is elmosolyodott a kérdésre. Megígérném neki, hogy nem, soha többet, de ezt azért még nem tehetem, azt viszont megmondtam, hogy jó ideig biztosan nem kell.

Nekem nagyon megnyugodott a szívem-lelkem. Megfordult a fejemben, hogy ami csökkent vagy nem változott, az lehet, tényleg csak hegszövet, s akkor csak az az iciripiciri rész maradt a daganatból: az nagyon jó lenne. De ha nem így van, akkor sincs semmi gond, amennyiben ilyen tempóban ilyen irányban változik csak. Ez esetben is van jó 5-10 évünk arra, hogy aggódjunk. Úgyhogy folytatom, amit elkezdtem, igyekszem egészségesen táplálni őket testileg, lelkileg, sportolni járnak, (Marci csak ősztől fog járni Danival úszni) és szeretetben neveljük őket. Kell ennél több?