Így állunk

Táblázatban vezetem Marci diétáját, jelenleg ezeket eheti (nem eheti):

6 nap

múlva megint MR. Készülök rá, lelkileg. Hiába tudom, hogy a mostani eredmény mindegy lesz, ha nő a daganat is évek vannak a következő műtétig, amely évek alatt még akármi történhet, pl. megállhat a növés vagy vissza is fejlődhet a tumor. Lehet, hogy már most jó hírt kapunk. Bármi megeshet, de az biztos, hogy jelenleg nem lesz tennivaló Dani fejével. Mégis, ahogy közeledik a nap, egyre kisebb a gyomrom. Akárhogy is lesz, rossz érzés oda visszamenni. Rossz érzés megint végigcsinálni a procedúrát, az éhgyomorra fél napos várakozást, a szúrást, az altatást. Tudom, hogy Dani jól fogja viselni, de anyaként nekem akkor is fáj, hogy évről-évre át kell élnie ezt.
Életemben először negatív is vagyok, valahogy elképzelni nem tudom, hogy jó eredményt kapjunk. Eddig mindig olyan optimista voltam, talán azért is vagyok most borús, mert mindig csalódtam. S akárhogy is készül az ember a rosszra, a lelke mélyén mindig van egy pici remény, s tudom, ha az lesz a papíron, hogy megint prominensebb a halmozódás vagy megint új halmozódás jelent meg, akkor sírni fogok. Erre mégsem lehet készülni.
Olyan könnyen mondta a sebész novemberben, hogy Danit egészségesnek kell tekinteni. Nem mintha nem tekintenénk annak. Teljes mértékben úgy van nevelve, akármikor akármilyen baja volt, nem tekintettük betegnek. De az anyai szív és lélek nem így működik. Szorongok megint a jövőhét miatt, nagyon szeretném, ha már túl lennénk rajta, hogy ne reménykedjek és csalódjak megint.
Utálom ezt az egészet! Mégis, hálát adok az Úrnak, hogy ennyivel megússzuk, egyenlőre, s imádkozom, hogy ennél rosszabb sose legyen!

"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt."
                                                                  (Filippieknek írt levél 4,6)
"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el."
                                                                 (Ézsaiás könyve 40,31)

Hamis vadas

Tegnapi zöldséglevesből maradt sok répa, amit kimertem, hogy a leves megfelelő sűrűségű legyen. Gondoltam egy számot, 1/3-2/3 arányban a fehérrépát és a sárgarépát egy kis petrezselyemmel és kakukkfűvel leturmixoltam, hozzá annyi vízben szétfőtt rizst, vizet és xilitet tettem, hogy finom édes, de ne túl intenzív répa íze és krémes öntetállaga legyen. 100% kukoricalisztből készült kifőzött tésztával tálaltam.

Zöldségleves

Egy ideje a nulldiétába nem vezettem be újat, mert még mindig a sertéshús miatt kialakult huruttal küzd Manóka. Annyit sikerült csak haladnom, hogy amiket korábban már gond nélkül bevezettem, azokat adtam vissza. Ma azonban úgy döntöttem, hogy bevezetek 2 új alapanyagot, a karfiolt és a kakukkfüvet.
Gondolkoztam, hogyan készítsem el, végül úgy döntöttem, hogy levest főzök. 1kg sárgarépát, fél kiló fehérrépát, fél kiló karfiolt főztem meg jó sok petrezselyemmel és kakukkfűvel ízesített sós vízben. Amikor minden megpuhult, a zöldségek felét kivettem, (azért kellett ilyen sok, hogy íze legyen, de megenni maximum főzelékként lehetett volna ilyen mennyiségben), s külön főztem 100% kukoricalisztből készült tésztát, azt öntöttem a levesbe. Elég ízes lett, remélem kisfiam is szívesen eszi majd!

 

.... A fiúk falták a levest, a középső kisfiam még repetát is kért :)

Uzsi baromfikrém

Egészséges vagy sem, nagyon szeretem a májkrémet. Azonban ha találni is tejszármazék-mentes félét, szójaszármazék biztos van benne. Így aztán hónapok óta nem ettem.

Tegnap a boltban az Uzsi baromipástétomon felfigyeltem a feliratra: tej-szója-tojásmentes. Elolvastam, s meglepődve tapasztaltam, hogy nem csak allergénektől mentes, de mesterséges adalékoktól és színezékektől is. Ugyan nem májkrém, ahogy a neve is mutatja, baromfikrém, de finom. S ha egészségesnek teljes joggal még ez sem nevezhető, azért én engedtem a nagyfiamnak is enni belőle.

(Összetevők: ba­rom­fi­hús a­lap­a­nya­gok 40% (­ba­rom­fi­hús, csir­ke­máj), i­vó­víz, nap­ra­for­gó é­to­laj, gyors­fa­gyasz­tott zöld­ség­ke­ve­rék (­vál­to­zó a­rány­ban sár­ga­ré­pa, p­ri­ta­min pap­ri­ka), rizs­liszt, é­lel­mi rost, ku­ko­ri­ca­ke­mé­nyítő, jó­do­zott ten­ge­ri só, sű­rí­tett pa­ra­di­csom, fű­sze­rek)

Vizsgálat

Ide vittem el ma a középső fiamat. Ez abból állt, hogy felült a vizsgálóasztalra, egy lapot tettek a lába alá, én mellé ültem, s a doki elkezdte végignézni a "varázspálcával" az allergéneket. Igazából nem értem a szerkezet lényegét és működési elvét, de a pálca fel-le mozgott a gyerek lába fölött, ahol allergént észlelt, ott körkörösen, egyértelműen kilengett. A másik vége valamihez kötve volt, mindig más anyaghoz érintette a doki, de nem tudnám megmondani, hogyan is működött. Azt egyértelműen láttam én is, hol leng ki, s az a  kilengés sem volt egyforma, volt, ahol majd kiesett a doktor néni kezéből az a rúd.
Csak a vizsgálat elejét tudtam figyelni, mert aztán a fiamnak olvastam, de már az elején meglepődtem, hogy az első nagyon erős allergén a disznóhús lett (hm, épp amiatt beteg most megint). A pulykahús is kijött kevésbé, de azért allergénként, s irtó erősen a szója. Érdekes mód, a tej és a tejcukor nem. Erre majd visszatérek, hogy mit gondolok. Amik kijöttek még: nagyon erősen a búza, citrom, pisztácia, zeller. Kevésbé erősen a tofu (azt hittem az =szója...), fehércukor, fahéj, citromfű, kesudió, dió, vargányagomba, hagyma, cukkini, ribizli.
A vizsgálat után kapott egy kezelést is manó, ez annyiból állt, hogy valamilyen lapokon kellett ülni, egy másfajta lapon volt a keze (amin a felmérés alatt a lába volt), s a doktor néni beállított valamit egy gépen, 15 percet töltöttünk el így.
Ezután kaptunk homeopátis szer javaslatokat és ajánlották, hogy kapjon 6 hetente még összesen 3 alkalommal ilyen negyed órás kezelést a gyerek, ez segít a bélflóra és az immunrendszer helyreállásában.

Most jön az én megfigyelésem:
Tej-tejcukor... A tejallergia soha nem lett bizonyítva, igazából amikor abbahagytam a tejtermék adását, akkor csak átmenetileg lett jobban, ez lehet attól is, hogy nehezen emészthető fehérje, a szója -búza és többi allergiáját kicsit könnyebben vette a szervezete tejmentesen. De tejcukor érzékenysége biztos, hogy volt neki. Persze lehetett átmeneti is, van ilyen, tudom, de azért kétségekkel fogadom, hogy elvileg egyik tejfélével se lenne baja. Én tejterméket, tejszármazékot biztos, hogy nagyon sokáig nem adok még neki!
Tojás: soha nem jött ki allergénként, csak azért gondoltam, mert kihányta a tej- és szójamentes palacsintát. De ha a búzára nagyon allergiás, akkor simán lehet, amiatt hányt, nem a tojás miatt. Elfogadható.
Búza: már régen feltűnt, hogy nem eszik kenyeret. Nem is erőltettem. A nápolyitól dagadt be a szája akkor, amikor még nem nulldiétáztunk, a búzára már rég gyanakszom én is, ezt elhiszem.
A disznóhús és pulykahús allergia egyértelművé vált az utóbbi pár hétben.
Fehércukor: ezt ellenőrizni nem tudom, amúgy sem eszünk itthon SOHA, de késztermékben persze, hogy kapott korábban.
Fahéj: ezt bevezettem, gond nélkül, így nem értem. Mindenesetre inkább nem adok neki, nem fog fahéj nélkül szomorkodni.
Citrom-citromfű: ez is lehet, bár a citromsavnak a citromhoz nincs sok köze, ellentétben azzal, amit korábban gondoltam, de a citromos nápolyi okozott neki gondot korábban. Hogy a búza vagy a citrom miatt...?
Olajos magvak: nem tudom, amúgy sem eszünk semmit Dani miatt sem, nem érdekes, kerüljük őket és kész.
Vargánya gombát életünkben nem ettünk.
Zeller, hagyma, cukkini, ribizli: ezekben sincs tapasztalatom, de a hagymát épp jövőhéten gondoltam bevezetni, inkább nem kísértem a sorsot, s akkor a fokhagymát vezetem csak be, a sima hagymát mellőzzük jó sokáig.

Konklúzió: szerintem megérte a vizsgálat, mert sok mindent magyaráz és alátámaszt, de nem alapozom erre az étkezést. Úgy tekintem, mint egy irányelvet, hogy a nulldiétába mi az, amit ne merjek (hagyma) és bátran merjek (tönkölybúza, durumbúza, amiket a mi gyerekorvosunk is mondott) bevezetni. Így talán gyorsabban haladunk majd, aztán meglátjuk.

Hit

"Tudom, hogy Isten nem tesz olyan terhet a vállamra, amelyet nem tudok elviselni. Bár ne bízna bennem ennyire!"

Teréz anya