A mindenmentes meggyes sütinek hála olyan tortával ünnepelhettük apa szülinapját, amiből mindenki ehetett. Ezúttal 60gr nádcukorral készült, szerintem így épp eléggé édes :)

Glutén és mindenmentes meggyes süti

Úgy döntöttem, hogy a sütőport és a szódabikarbónát vezetem be Marcinál, így tudtam készíteni meggyes piskótát. A recept az, amit már korábban is használtam, tej-tojás-szójamentes piskóta, csak ezúttal a citromlevet és a vaníliáscukrot kihagytam belőle és 100% rizsliszttel csináltam. Tehát:

250gr rizsliszt, 1 csomag sütőpor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1 csipet só összekever. Másik tálban 2,5 dl 100% almalé, 80 gramm cukor (nálam 50 gr nádcukor, 30 gr xilit) habosra ver. A 2 tál tartalmát összeönt, csomómentesre kever, majd 6 evőkanál napraforgóolajat hozzáad. Az egészet egy sütőpapírral kibélelt tepsibe önt, meggyet beleszór és 175 fokon kb. 25 percig süt.

Tömörebb, édesebb lett így a süti, ehhez a variációhoz még a 80 gramm cukor is sok, legközelebb kevesebbet teszek bele. De végre, 1,5 hónap után az én kisfiam is ehet süteményt! Az örömöm szavakkal leírhatatlan, remélem Marcinak is ízleni fog!!!

Így állunk

Táblázatban vezetem Marci diétáját, jelenleg ezeket eheti (nem eheti):

6 nap

múlva megint MR. Készülök rá, lelkileg. Hiába tudom, hogy a mostani eredmény mindegy lesz, ha nő a daganat is évek vannak a következő műtétig, amely évek alatt még akármi történhet, pl. megállhat a növés vagy vissza is fejlődhet a tumor. Lehet, hogy már most jó hírt kapunk. Bármi megeshet, de az biztos, hogy jelenleg nem lesz tennivaló Dani fejével. Mégis, ahogy közeledik a nap, egyre kisebb a gyomrom. Akárhogy is lesz, rossz érzés oda visszamenni. Rossz érzés megint végigcsinálni a procedúrát, az éhgyomorra fél napos várakozást, a szúrást, az altatást. Tudom, hogy Dani jól fogja viselni, de anyaként nekem akkor is fáj, hogy évről-évre át kell élnie ezt.
Életemben először negatív is vagyok, valahogy elképzelni nem tudom, hogy jó eredményt kapjunk. Eddig mindig olyan optimista voltam, talán azért is vagyok most borús, mert mindig csalódtam. S akárhogy is készül az ember a rosszra, a lelke mélyén mindig van egy pici remény, s tudom, ha az lesz a papíron, hogy megint prominensebb a halmozódás vagy megint új halmozódás jelent meg, akkor sírni fogok. Erre mégsem lehet készülni.
Olyan könnyen mondta a sebész novemberben, hogy Danit egészségesnek kell tekinteni. Nem mintha nem tekintenénk annak. Teljes mértékben úgy van nevelve, akármikor akármilyen baja volt, nem tekintettük betegnek. De az anyai szív és lélek nem így működik. Szorongok megint a jövőhét miatt, nagyon szeretném, ha már túl lennénk rajta, hogy ne reménykedjek és csalódjak megint.
Utálom ezt az egészet! Mégis, hálát adok az Úrnak, hogy ennyivel megússzuk, egyenlőre, s imádkozom, hogy ennél rosszabb sose legyen!

"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt."
                                                                  (Filippieknek írt levél 4,6)
"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el."
                                                                 (Ézsaiás könyve 40,31)

Hamis vadas

Tegnapi zöldséglevesből maradt sok répa, amit kimertem, hogy a leves megfelelő sűrűségű legyen. Gondoltam egy számot, 1/3-2/3 arányban a fehérrépát és a sárgarépát egy kis petrezselyemmel és kakukkfűvel leturmixoltam, hozzá annyi vízben szétfőtt rizst, vizet és xilitet tettem, hogy finom édes, de ne túl intenzív répa íze és krémes öntetállaga legyen. 100% kukoricalisztből készült kifőzött tésztával tálaltam.

Zöldségleves

Egy ideje a nulldiétába nem vezettem be újat, mert még mindig a sertéshús miatt kialakult huruttal küzd Manóka. Annyit sikerült csak haladnom, hogy amiket korábban már gond nélkül bevezettem, azokat adtam vissza. Ma azonban úgy döntöttem, hogy bevezetek 2 új alapanyagot, a karfiolt és a kakukkfüvet.
Gondolkoztam, hogyan készítsem el, végül úgy döntöttem, hogy levest főzök. 1kg sárgarépát, fél kiló fehérrépát, fél kiló karfiolt főztem meg jó sok petrezselyemmel és kakukkfűvel ízesített sós vízben. Amikor minden megpuhult, a zöldségek felét kivettem, (azért kellett ilyen sok, hogy íze legyen, de megenni maximum főzelékként lehetett volna ilyen mennyiségben), s külön főztem 100% kukoricalisztből készült tésztát, azt öntöttem a levesbe. Elég ízes lett, remélem kisfiam is szívesen eszi majd!

 

.... A fiúk falták a levest, a középső kisfiam még repetát is kért :)

Uzsi baromfikrém

Egészséges vagy sem, nagyon szeretem a májkrémet. Azonban ha találni is tejszármazék-mentes félét, szójaszármazék biztos van benne. Így aztán hónapok óta nem ettem.

Tegnap a boltban az Uzsi baromipástétomon felfigyeltem a feliratra: tej-szója-tojásmentes. Elolvastam, s meglepődve tapasztaltam, hogy nem csak allergénektől mentes, de mesterséges adalékoktól és színezékektől is. Ugyan nem májkrém, ahogy a neve is mutatja, baromfikrém, de finom. S ha egészségesnek teljes joggal még ez sem nevezhető, azért én engedtem a nagyfiamnak is enni belőle.

(Összetevők: ba­rom­fi­hús a­lap­a­nya­gok 40% (­ba­rom­fi­hús, csir­ke­máj), i­vó­víz, nap­ra­for­gó é­to­laj, gyors­fa­gyasz­tott zöld­ség­ke­ve­rék (­vál­to­zó a­rány­ban sár­ga­ré­pa, p­ri­ta­min pap­ri­ka), rizs­liszt, é­lel­mi rost, ku­ko­ri­ca­ke­mé­nyítő, jó­do­zott ten­ge­ri só, sű­rí­tett pa­ra­di­csom, fű­sze­rek)