Expressz minifánkok (tej-, tojás-, gluténmentes)

Nővérem receptjét osztom meg. Igazán gyors, finom vendégváró fánkokat készített. Ma én is kipróbáltam és nekünk is nagyon ízlett, lekvárral fogyasztottuk.

Hozzávalók:

- 1 bögre (kb 2,5 dl) rizsliszt (én csináltam rizsmentes verzióban is fele-fele arányban hajdina- és kukoricaliszttel),
- 2 ek cukor vagy édesítő (xilit, eritrit),
- 1 tk vagy fél csomag sütőpor,
- 1 dl rizstejszín vagy cocomas kókuszkrém,
- 3 púpos evőkanál keményítő és 1 tk útifű maghéj 50ml vízben elkeverve (akinek nem kell tojásmentesen, helyette 1 tojást használhat)

Az egészet jól összekeverjük, sűrű galuska állagú tésztát kell kapnunk. Ha szükséges még vizet adjunk hozzá. Forró olajba evőkanállal adagolva közepes lángon készre sütjük.

Elkészítési idő 5 perc, sütési idő 5 perc.

Töltött fánkok (glutén-, tej-, tojásmentes)

Kati barátnőm és szerzőtársam találta ki hogy lehetne töltött fánkot csinálni házilag mindenféle felszerelés nélkül. Ma fánksütős napot tartottunk mind a ketten, így ezt a receptet bár én blogolom ki, közösen osztjuk meg.

Hozzávalók (8-10 nagyobb töltött fánkhoz):
- 300 gr gm lisztkeverék (nekem 200 gr nutri free dolci, 50 gr nutri free per pane és 50 gr alfa-mix volt, maradék lisztekkel dolgoztam),
- 50 gr cukor (nálam 20 gr cukor 30 gr eritrit),
- 1 mokkáskanál xantán gumi,
- 1,5 dl kókusztej,
- 1 dl langyos víz 1 tk cukor 1 zacskó porélesztővel elkeverve,
- 50 ml olaj

Tölteléknek én vaníliás pudingport készítettem el 3,5 dl kókusztejjel, így jó sűrű krém lett. Nem használtam fel mindet :) Legközelebb csokipudinggal is kipróbálom, Kati barátnőm pedig lekvárral készítette el ma.

Az élesztőt felfuttattam, ezalatt a száraz hozzávalókat összekevertem. A nedveseket és az élesztőt is hozzáadtam, összegyúrtam a tésztát, majd bő fél órát kelesztettem meleg helyen. Újra átgyúrtam a tésztát, kinyújtottam fél-1 cm vastagra lisztezett felületen, majd bögrével kiszaggattam. 1 karikára tettem közepére 1-2 tk pudingot, majd egy másik karikát rátettem, a széleit jól összenyomkodtam, a bögrével még egyszer kiszaggattam a már összeragasztott töltött tésztát. Miután mindegyiket megtöltöttem, még negyed órát kelesztettem, majd közepes lángon forró olajban aranybarnára sütöttem.

Csokis fánk glutén-, tej- és tojásmentesen (fruktóz malabszorpcióban ehető)

A tegnapi fánknak akkora sikere lett, hogy estére elfogyott és keresték a fiúk, nem-e maradt véletlenül. Ma reggel a férjem panaszkodott, hogy a gyerekek mind felfalták és neki nem hagytak, így csinálnom kellett ismét. Gondoltam tovább fejlesztem a receptet és csokis fánkokat készítek.
Az alap recept a tegnapi, de kicsit változtattam rajta, mert nem volt már gm zablisztem.

16 kis csokis fánkhoz:
- 150 gr Alfa-mix lisztkeverék,
- 100 gr hajdinaliszt,
- 40 gr tápiókakeményítő,
- 1 tk xantán gumi,
- 40 gr eritritol,
- csipet só,
- 20 gr cukor,
- 14 gr porélesztő,
- 60 ml olaj,
- 150 ml gm növényi tej,
- 50 ml víz

Csokimázhoz:
- 80 gr tejmentes margarin,
- 30 gr kakaópor,
- 70 gr eritritol,
- víz

A vizet felforrósítottam, belekevertem a cukrot, majd hozzáöntöttem fél decit a növényi tejből, s az így kapott langyos cukros lébe kevertem el az élesztőt. Lefedve állni hagytam. A száraz hozzávalókat összekevertem, majd a folyadékokat is hozzá adtam, amikor pedig az élesztő felfutott, azt is. Alaposan átgyúrtam a tésztát, majd lefedve langyos helyen (elektromos sütőnél 50 fokra előmelegített sütőben is lehet) kelni hagytam. Közel 1 órát állt, ezután ismét átgyúrtam, majd olajozott kézzel kis golyókat formáztam belőle. Ezeket lefedve ismét 1 órát kelni hagytam, majd közepes/kis lángon bő olajban aranybarnára sütöttem mind a két oldalát.
Amíg a fánkok hűltek, elkészítettem a csokiöntetet. A margarint tűzön megolvasztottam, a kakaóport és eritritolt összekevertem és annyi vizet adtam hozzá, hogy kakaós massza legyen a porból. Ezután a folyékony margarinnal elkevertem és a fánkokra öntöttem. Az egyik felére én kókuszreszeléket is szórtam, azután 1órát hűtőben dermedni hagytam.

Igazi gluténmentes fánk tojásmentesen (tejmentes, alacsony fruktóztartalmú is)

Amikor boltban voltunk Danival, nyálcsorgatva nézte a cukrozott fánkokat. Kérdezte, hogy "Ha meggyógyultam, ehetek majd cukrozott zsemlét?" Ilyenkor - hiába már évek óta diétázunk- elszorul a szívem. S bár neki ott nem mutatom, mert nem akarom, hogy azt érezze, hogy neki rossz (mindig betegségtudat nélkül éltünk és neveltem őket), inkább felajánlok valami mást, amit megehet...., de azért bennem marad az élmény.
Ma, mire hazaér az iskolából, "cukrozott zsemle" fogja várni uzsonnára. Alig várom, hogy lássam az örömét és befalja az öccseivel együtt. :)
A fánk eredeti receptje INNEN van. Én azonban elég sokat módosítottam rajta, a lisztet kevertem, mert Danimnak a rizsre is intoleranciája van, és a cukrot is mérsékeltem benne, hogy a fruktóz malabszorpcióban szenvedő kicsik is ehessék.

14 fánk lett a következő összetevőkből:
- 80 gr Alfa-mix lisztkeverék,
- 120 gr gm zabliszt,
- 40 gr hajdinaliszt,
- 40 gr tápiókakeményítő,
- 1 tk xantán gumi,
- 30 gr eritritol,
- csipet só,
- 20 gr cukor,
- 14 gr porélesztő,
- 60 ml olaj,
- 150 ml kendertej (rizstej is tökéletes, de a rizst igyekeztem elkerülni),
- 50 ml víz

A száraz hozzávalókat összekevertem. A vizet felforrósítottam, belekevertem a cukrot, majd hozzáöntöttem fél decit a növényi tejből, s az így kapott langyos cukros lébe kevertem el az élesztőt. Lefedve állni hagytam. A száraz hozzávalókhoz kevertem a folyadékokat is, majd amikor az élesztő felfutott, azt is. Alaposan átgyúrtam a tésztát, majd lefedve langyos helyen (elektromos sütőnél 50 fokra előmelegített sütőben is lehet) kelni hagytam. Bő 45 percet állt, ezután ismét átgyúrtam, majd lisztezett (hajdinalisztet szórtam) felületen ujjnyira nyújtottam és egy pohárral kiszaggattam. Ezután lefedve a kis pogácsatésztákat is kelni hagytam még közel 1 órát, majd benyomkodtam a közepüket és lyukas oldalukkal lefele közepes lángon bő olajban aranybarnára sütöttem. Ezután a másik oldalát is megsütöttem és rácsra kiszedve hagytam lecsöpögni, kihűlni.
Eritritolt aprítóval "porcukorrá" őröltem és azzal szórtam meg a tetejét.
Férjem a fő tesztelőm, akinek semmilyen ételproblémája nincs és bármit ehet is azt mondta, hogy finom :)