"Ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Lehetőségnek arra, hogy tisztábban láss, és ezáltal erőteljesebben birtokold az életedet, mint eddig. Megértsd, mi a jelentősége annak, hogy te is itt vagy a földön."

Kornis Mihály

2014. március 28., péntek

Ételallergiák, intoleranciák, felszívódási zavarok

Többek kérésére írok egy összefoglalót ebben a témában. Felhívom a figyelmet, hogy NEM vagyok orvos, semmilyen egészségügyi végzettségem nincs, minden, amit írok, az saját tapasztalat és autodidakta tanulás eredménye!

Különböző panaszok esetén, ha felmerül, hogy valamilyen étel okozza azt, akkor először is el kell döntenünk, hogy miről van szó. Allergiáról, intoleranciáról, felszívódási zavarról esetleg lisztérzékenységről vagy fruktóz intoleranciáról.

Kezdjük az allergiákkal. Allergia az immunrendszer kóros válasza egy adott anyagra. Allergiát általában az ételekben levő fehérje vált ki, leggyakrabban a tejfehérje, tojásfehérje, szójafehérje, búzafehérje, de a halfélék és olajos magvak is nagyon gyakori allergének.
Allergiának nagyon sok tünete és típusa van, így nagyon nehéz beazonosítani, hogy ténylegesen allergia áll-e a panaszok hátterében. Nehezíti a felismerést, hogy sokszor tesztekkel sem mutatható ki. Az allergiáknak 3 nagy csoportja van:
1. Az IgE mediált azonnali típusú reakciók: ilyen lehet az étel elfogyasztása után perceken belül megjelenő szájduzzanat, ödéma, kiütés, anafilaxiás sokk. Ez vérvételből kimutatható IgE emelkedéssel jár.

2. Középtávú reakciók, az étel elfogyasztása 2-24 órával megjelenő tünetek: ez nem mindig jár kimutatható IgE növekedéssel. Legtöbbször emésztőszervi és bőrtünetek tartoznak ebbe a csoportba (hasfájás, puffadás, hasmenés, reflux, kiütés, vörös foltok megjelenése a bőrön, leggyakrabban arcon), de lehet légzőszervi is, mint a nátha.

3. Késleltetett reakciókat is okozhat az ételallergia, ezek több nappal, akár 1-3 héttel az adott étel fogyasztása után jelentkeznek, általában a légúti hurutok, mint a hosszan tartó nátha, asztma, náthából kialakult, fül-arcüreggyulladások és bőrtünetek (ekcéma) tartoznak ide. Ez a típus nem jár IgE emelkedéssel, így nem is mutatható ki.

A 3 típus együtt és vegyesen is jelentkezhet, azaz lehet valakinek pár órával az allergén elfogyasztása után emésztőszervi tünete és 1-2 nappal később náthája,, ekcémája, ez szintén nehezíti a felismerését. Kimutatni pedig teljes bizonyossággal csak az 1. típusút lehet, vérvétel vagy bőrteszt segítségével.

A biztos megállapításhoz a terheléses-megvonásos diéta a legjobb módszer jelenleg, azaz a gondot okozó ételt elkerüljük minimum 3 hétig (a hosszú távú reakciók miatt ennyi idő legalább kell) és ha tünetmentessé vált a beteg, újra adjuk neki 1-3 napig. (Ha a tünetek 1. csoportba tartoznak és fennáll az anafilaxiás sokk veszélye, csak kórházban felügyelet alatt szabad terhelni! Ha az 1-es és vagy  2. csoportba sorolhatók a tünetek, akkor nem kell napokig terhelni, általában elég egyszer maximum kétszer adni ismét a gondot okozó ételt). Ezek után 3 héten belüli tüneteket megfigyelve, ha azok újra jelentkeznek, akkor kimondhatjuk, hogy arra az anyagra (pl. tejfehérje) allergiás a beteg.

Tünetek, amiket ételallergia okozhat: puffadás, hasmenés, laza nyálkás, esetleg emésztetlen vagy véres széklet, székrekedés, ekcéma, csalánkiütés, szájkörüli pirosság, szájduzzanat, anafilaxia, szájviszketés, atópiás bőr, felső légúti hurutok, állandó betegség (az allergiától legyengült immunrendszer miatt), asztma, viselkedési zavarok.

Az allergiákhoz nagyon hasonló tüneteket okoznak az ételintoleranciák. Egy nagy előnyük, hogy anafilaxiás sokkot nem idéznek elő, így életveszélyes állapotot nem okozhatnak, a többi tünet azonban megegyezik a fent felsoroltakkal, sőt, felnőtteknél gyakran okoznak ízületi fájdalmakat, migrénes fejfájást és depressziót is. Az ételintolerancia úgynevezett krónikus ételérzékenység. Itt IgG mediált reakciók állnak a háttérben és minden esetben késleltetett a reakciók megjelenése, pár órától akár hetekig terjedően. Új nézet szerint az IgG mediált ételintolerancia nem más, mint az ételallergia 2-es 3-as típusa, de nem olvastam igazán utána, így nem mélyednék ebbe bele.
Az intoleranciákat saját tapasztalatom szerint eredményesen ki lehet mutatni a Food detective és a laborban végzett Food tesztekkel, azonban ezt a szakemberek többsége még nem ismeri el. Én nem csak magamon és a két nagyobb fiamon tapasztaltam a megbízhatóságát, de több ismerősöm és barátom is alátámasztotta ezt, ettől még ez szakmailag vita tárgyát képezi az orvosok körében.
Az intoleranciák tehát szintén az immunrendszer kóros válaszai adott fehérjékkel szemben, de ebben az esetben IgG nevű antitest emelkedés jön létre. Ez legtöbbször bélgyulladáshoz vezet, ami fokozza az intoleranciák kialakulását.
A kezelése 3-6 hónapos teljes diéta után úgynevezett ciklusos diétával történhet. Azaz ha a szervezetet tehermentesítettük, utána bizonyos időközönként (ez általában 4-5 naponta egyszer) lehet kis mennyiségben a gondot okozó ételt fogyasztani. Vannak ételek, amiket ritkábban lehet csak, mondjuk 1-2 hetente 1x, egyéni érzékenységtől függően kell kitapasztalni. Ennek az a magyarázata, hogy ilyen ritkán fogyasztva az adott anyag nem okoz akkora IgG növekedés vagy ki se vált kóros immunválaszt, ami így nem váltja ki a gyulladást és nem terheli a szervezetet. A kezelésben nagyon fontosnak tartom a jó minőségű nagy mennyiségű probiotikum szedését, legalább 3 hónapos kúrát, de inkább 2x3 hónapot javasolnék, szintén saját tapasztalat alapján.

Az intoleranciánál kell megemlítenem a gluténérzékenységet és a búzaallergiát.
A gluténérzékenységet sokszor keverik a lisztérzékenységgel. A gluténérzékenység NEM lisztérzékenység, 'csak' a glutén fehérjére adott IgG emelkedés! Szintén gyulladást okozhat és a tünetek is megegyezhetnek a lisztérzékenységével, de ez nem egy az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, mint a cöliákia, azaz a lisztérzékenység! Jelenleg még nem tudni, hogy a gluténérzékenység gyógyítható-e, sokak szerint az nem életreszóló betegség, de sokkal több embert érint, mint a cöliákia, ezzel megmagyarázhatatlan tüneteket okozva az egyénnek.

A búzaallergia és a búzafehérje-intolerancia pedig CSAK a búza fehérjére (nem a gluténtartalmára) adott kóros reakció, ez esetben nem kell a glutént kerülni, csak a búzát, más gluténtartalmú gabonák szabadon fogyaszthatóak, ha azokra nem lép fel allergiás reakció!

A felszívódási zavarokhoz tartozik a laktózintolerancia és a fruktóz malabszorpció és fruktóz intolerancia.
A laktóz azaz tejcukor emésztési probléma általában csökkent enzimműködés következménye, a tejcukor nem tud lebomlani a bélben, ezért erjedni kezd ott, kellemetlen gázok termelődnek. Puffadást, hasmenést okoz elsődlegesen. Vannak fokozatai, pl. van, aki meg tud inni 2 dl tejet gond nélkül, de 3dl már tünetet okoz, van, akinek 1 túró rudi elfogyasztása is sok. Ezt is egyénileg kell kitapasztalni, viszont a lactase tabletta (tejcukorbontó enzim) segítségével a legtöbb esetben fogyaszthatóak a tejtermékek és már minden nagyobb boltban kapni laktózmentes tejtermékeket is.

A fruktóz malabszorpció a gyümölcscukor emésztésének a zavara, a fruktóz nem szívódik fel a vékonybélben és a vastagbélben a laktózintoleranciához hasonló tüneteket okoz. Oka lehet a fruktóz szállító fehérje hiánya vagy csökkent működése, avagy a bélbaktériumok kóros elszaporodása. Tünetei megegyeznek a laktózintolerancia tüneteivel, puffadás, hasi fájdalmak, híg, sárgás színű, hasmenős székletek. Ilyenkor minden fruktózt tartalmazó ételt (nem csak gyümölcsök, zöldségek, lekvárok, de a sima cukrot, nádcukort, mézet tartalmazó ételek is) kerülni kell, illetve annyit szabad belőlük fogyasztani, amennyi nem okoz gondot. Legtöbb esetben dietetikus segítségével beállítható a diéta. Szőlőcukor, xilit, eritritol, rizsszirup alkalmasak az édesítésre ilyen esetben.
Most már kapni a Xylosolv nevű kapszulát, amelynek segítségével kicsit több fruktóz tartalmú étel fogyasztható, 1 kapszula 6gr fruktóz lebontására alkalmas. Mi tegnap teszteltük, 1 banánt (12gr fruktóz) ettek meg a fiúk 1 kapszulával és nem okozott tünetet (korábban igen).

A fruktóz intolerancia egy nagyon ritka örökletes betegség, itt a fruktózbontó enzim hiányzik. Ez nagyon komoly és szigorú, életen át tartó diétát igénylő betegség.

Fontos, hogy a fruktóz malabszorpció NEM fruktóz intolerancia! A Xylosolv csak malabszorpcióban használható a tájékoztatója szerint!

Végezetül pedig jó tudni, hogy minden felszívódási zavar, a gluténérzékenység, lisztérzékenység, fruktózmalabszorpció és laktózintolerancia okozhat tartós vérszegénységet, vashiányt, vitaminhiányt és ezen hiányállapotok miatt kialakult másodlagos betegségeket is, egy komolyabb kivizsgálásnál érdemes ebben az irányban is vizsgálódni.


2014. március 26., szerda

Tojás-, tej- és gluténmentes tócsni

Tócsni, lepcsánka, krumplibaba...sok-sok neve van ennek az egyszerű, de nagyon finom ételnek. Én nógrádi vagyok, ott ezt reszelt krumplival, tojással, búzaliszttel és tetején kissé fokhagymás tejföllel és reszelt sajttal készítik talán a legtöbben. Nagyon szeretem :)
 Na, hát ebből nálunk a krumpli jöhet, más nem... De ma délután megkívántam, így összedobtam egy mentes verziót.

2 nagyobb Ella krumpli
1 duci gerezd fokhagyma
gluténmentes liszt (nekem ez Alfa-mix volt), kb. 2 ek

olaj a sütéshez

a tetejére:
pár kanál rizstejszín, kevéske fokhagymával és minicsipetnyi sóval- nem kell intenzív ízűnek lennie
reszelt Violife sajt

A reszelt krumplit elkeverem a fokhagymával és a sóval, majd beleszórom a lisztet. Kis golyókat csinálok, kissé kilapítgatom és közepes tűzön mindkét oldalát szép barnára sütöm. Túl forró olajban megég és belül nyers marad, ha nem elég meleg,akkor megszívja magát olajjal, így az arany középút jó.
Még forrón megszórom a reszelt sajttal és csorgatok rá a krémből.
Jó étvágyat!

2014. március 3., hétfő

Mákvirág süti (glutén-,tej- és tojásmentes aprósütemény)

Kezdem élvezni a gluténmentes sütikkel kísérletezést. Most a hókifli ette bele magát az agyamba, de nem mertem végül megcsinálni, csak egy töltött linzerszerűséget.

Hozzávalók:
- 30 dkg liszt (10-10-10 dkg rizs-, kukorica- , gluténmentes zabliszt) + kukoricaliszt,ha kell
- 1/2 cs. sütőpor
- 15 dkg tejmentes sütőmargarin
- 8 dkg cukor
- 1 cs. vaníliáscukor
- 1 tk útifűmaghéj

A töltelékhez:
- mák
- méz

Megkenéshez:
- méz

A margarint apró kockákra vágom, liszteket elkeverem a sütőporral és a cukrokkal, az útifűmaghéjat elkeverem kb fél dl vízzel. A cukros lisztet, a margarinkockákat és az útifűhéjat összegyúrom, nem túl kemény, még formázható, könnyen nyújtható, ruganyos tésztát kell kapnom. Ha az útifű miatt túl lágy a tészta, kukoricalisztet szórok alá és tovább gyúrom, szükség szerinti liszttel. Hagyom a hűtőben kb. fél órát, folpackkal lefedve. Lisztezett felületen kinyújtom és virágokat szaggatok. Egy kis csészében darált mákot annyi mézzel elkeverek, hogy sűrű szilvalekvár állagú legyen. Minden második virág közepébe mákhalmocskát teszek, lefedem egy másik virággal. Lenyomkodom óvatosan,  majd a szirmokhoz igazítva újra kiszúrom a virágformával, így kicsit jobban összetapad a két fele. A virágok közepét villával megszurkálom. Előmelegített sütőben sütni kezdem, mikor már szépen megnőtt és nem túl lágy a tészta, ha nagyon-nagyon óvatosan megemelem és az aljának enyhe színe van már, akkor megkenem a tetejét mézzel, majd  picit sütöm még - ha lehet, akkor csak felső sütéssel., míg egy kis színt nem kap a teteje is. Nagyon óvatosan kell leemelni a tepsiről, mert nagyon törékeny forrón. 
A képen látható mennyiség (+ 1 virág) a tészta feléből készült, holnap másfajta tölteléket kap a többi, addig a hűtőben várja sorát :)

2014. március 2., vasárnap

Glutén-, tej- és tojásmentes kókuszos süti

Vasárnapi édességként ez került az asztalunkra ma.
 Ez a recept volt az alap, ebből lett gluténmentes verzió.
Piskótához:
-10 dkg cukor / xilit
- 25 dkg liszt (fele gluténmentes zabliszt másik fele rizsliszt)
- fél zacskó sütőpor és egy késhegynyi szódabikarbóna
- 4 ek (holland) kakaópor - én jobb szeretem a kakaóvajban gazdagabbat, teltebb az íze, komoly a különbség
- 2,5 dl víz, benne egy ek citromlével
- 3tk útifűmaghéj, kevés vízben elkeverve
-1 dl olaj
- 1 vaníliáscukor

Pudinghoz:
- 4 dl kókusztej, 3 ek cukorral
- 1 kókuszos pudingpor

Tetejére:
- egy tábla tej- és szójamentes étcsoki

Összekeverem a száraz anyagokat, majd elkeverem a nedvesekkel, kikent tepsibe öntöm és előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm. Amikor elkészült, hűlni teszem. Ezalatt 4 dl kókusztejből és a 3 ek cukorral kókuszos pudingot főzünk, amikor már csak langyos, rákenjük a kihűlt tésztára. Ha ez is kihűlt, olvasztunk egy tábla étcsokit, rákenjük a puding tetejére, díszítésként meghintjük kókuszreszelékkel.

A tésztának nagyon örülök, ez lesz mostantól az alap a sütikhez :) Ízlett a normál étrenden lévő lányomnak is, hát még a diétázónak :)
Majd próbálom gyümölcsösen is.

2014. február 24., hétfő

Pudingos sütemény (gluténmentes, tejmentes, alacsony fruktóztartalmú)

Tésztához:
- 150 gr kukoricaliszt,
- 100 gr hajdinaliszt,
- 100 gr tejmentes margarin,
- 80 gr eritritol,
- 1 tk szódabikarbóna,
- 100ml víz,
- 4 tk tojáspótló por
- 2 ek útifű maghéj

A száraz hozzávalókat egy nagy tálban összekeverem, kivéve a tojáspótló port és az útifű maghéjat, azokat vízzel elkeverjük, és utána adjuk hozzá a lisztekhez. A margarint megolvasztjuk és azt is a többihez adjuk, összegyúrjuk a tésztát, kinyújtjuk kb 1,5 cm vastagra, majd sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. 180 fokon kb 18 percig sütjük (tűpróbáig).

Eközben a krémet is elkészítjük:
- 1 csomag vaníliás pudingpor (gluténmentes, tejmentes),
- 1 tk agar-agar,
- 2 dl kókusztej,
- 3 dl víz,
- 3 ek eritritol

A kókusztejet 2 dl vízzel felforralom. A pudingport összekeverem az eritritollal, agar-agarral és 1 dl vízzel, majd a forrásban levő kókusztejhez adom. Amikor besűrösödött leveszem a tűzről és kiteszem hűlni.
Ha a tészta megsült, akkor félbevágjuk, az egyik felére öntjük a pudingot, a másik felét pedig ráhajtjuk, az lesz a sütemény teteje. Az egészet hűlni hagyjuk pár órán át.

Nekem így a tészta túl vastag lett, úgyhogy legközelebb vékonyabbra nyújtom és több krémet teszek bele.

2014. február 22., szombat

Gluténmentes bukta és kakaós kalács (tej-,és tojásmentes)

Kezd beszűkűlni a gluténmentes étrendje a kislányomnak, így most próbálkozom házi sütéssel. Ma szilvalekváros buktát akartam csinálni. Picikék lettek, de a delikvens csillogó szemmel tüntetett el belőle gyorsan négyet :)

Mérlegem még mindig nincs, így mércés pohárral néztem a hozzávalókat:
150 ml  Alnavit lisztkeverék
250 ml gluténmentes  zabliszt
100 ml rizsliszt
100 ml  kukoricaliszt
1,5 ek útifűmaghéj
20 g élesztő
2 dl langyos rizstej (lehet kell majd még víz)
2 zacskó vaníliáscukor
1 ek cukor
1,5 ek puha zsír
csipet só
szilárdabb állagú lekvár (szilvalekvár)

A szárazanyagokat összekeverem, az élesztőt és az útifűmaghéjat elkeverem a rizstejben, beleöntöm a kenyérsütő gép üstjébe, beleteszem a puha zsírt, ráöntöm a liszteket és elindítok egy dagasztó programot. Pár perc után megnézem a tészta állagát, hogy kell-e bele még folyadék vagy esetleg liszt.
A dagasztóprogram után kinyújtom a tésztát, pohárral kiszaggatom, lekvárt teszek a közepébe és gombóccá formálom. Én 12 részes muffinsütő tepsiben sütöttem, kis papírkapszlikban. Legközelebb kipróbálom a hagyományos- oldalát zsíradékkal megkenő,egymáshoz kelő verziót is, nem tudom ez a tészta hogy viselkedik úgy.
A tészta másik felét kinyújtottam, megszórtam cukrozott kakaóval, majd feltekertem...szétszakadt a tészta, így egy nagy lendülettel inkább összegyúrtam az egészet, párszor hajtogattam rajta, majd kicsit hosszúkásra húztam,tekertem rajta egyet és megsütöttem kalácsként.  A kalács morzsálódó lett, lehet egy kicsivel több útifűmaghéj segíthet rajta legközelebb.

Sütési időt nem tudok mondani, közben két örökmozgóval kellett foglalkoznom :)

2014. január 4., szombat

Gluténmentes, tejmentes virslis sajtos korongok

A sajtos pogácsa kicsit felturbózott változata készült el ma reggelire. A recept szinte teljesen ugyanaz, de újra leírom, hogy ne kelljen visszakeresni.
Hozzávalók 2 kis tepsihez:
- 200gr gluténmentes liszt (nálam fele barna rizsliszt, fele hajdinaliszt volt),
- 2 dl Isola rizskrém,
- 120 gr tejmentes margarin,
- 1 tk só,
- 2 tk keményítő (kukoricakeményítőt használtam),
- 3 tk útifű maghéj,
- 40 ml víz,
- 1 natúr Viofast vagy Violife nevű sajtpótló,
- 4 db gluténmentes-tejmentes virsli (Aldiban kapható Efef virslit szoktam használni)

A száraz hozzávalókat összekeverem, az útifű maghéjat először a vízzel keverem össze, utána öntöm a száraz hozzávalókhoz. Belekeverem a rizskrémet és beleszórom a sajt felét lereszelve. Összegyúrom az egészet, ha még szükséges lisztezem, hogy ne ragadjon, majd lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtom és kis körformával kiszaggatom. A sajt másik felét kis szeletekre majd kockákra vágom, a virslit felkarikázom, majd minden kis pogácsa közepébe belenyomok egy virslit és a tetejére teszek egy szelet sajtot. 170 fokon 15 perc alatt készre sütöm, amikor pirulni kezd, kiveszem. A virsli nagyon feldobja az ízét, még a nem allergiás férjemnek is ízlett.